A kutya nem macska

A kutya a macskával ellentétben nem abszolút húsevő állat. A kutya emésztőtraktusa lehetővé teszi a feltárt növényi szénhidrátok - krumpli, főtt rizs, kenyér - és a természetben hozzáférhető cukrok megemésztését. A macskák totális húsevő állatok, jellemző rájuk a rövid bélcső, amely csak az állati testre jellemző szövetek megemésztésére szolgál. Számukra nélkülözhetetlen a taurin, amely a természetben csak az állati eredetű tápanyagokban van jelen (a világ tauringyártásának nagy része a macskatápokra megy el, a többi energiaitalokba kerül) - tudtuk meg Wladár Sándor állatorvostól.

Ahogy egyik olvasónk fogalmaz: "a fáról hulló gyümölcsöt ők is felzabálják. Ahogy minden, a területükre betévedő életformát".

A kutya fehérjeigénye életkortól és testmérettől függ. Négyhetes korától képes megenni az előemésztett húst, ekkor nagy mennyiségű fehérjére, húspépre, magas fehérjetartalmú tápokra van szüksége, ez hat hónapos koráig jellemző. Utána már lehet neki növényi anyagokat is adni, majd élete utolsó harmadában meg lehet emelni a szénhidrátokban dús anyagokat. Például egy kifejlett, középkorú német juhász esetében a táplálék 50 százaléka legyen fehérje. A kutyák rendkívül változatos méretűek, a kistestűeknek lehet egy kicsit több húst adni, mert rövidebb a bélhosszuk, de például a kuvasz, amely nomád típusú pásztorkutya, elél egy kis tejjel és kukoricaliszttel - mondta Wladár.

A kutya nem disznó, de a rizst megemészti

Sok kutyatáp tartalmaz szóját, de sok kutya a szójafehérjét nem tudja megemészteni, lényegében kiüríti, nem úgy mint a sertés, amely képes annak feldolgozására. Így a szójás tápok vásárlásával a legtöbb kutya esetében csak ballasztot küld a gazda az állat szervezetébe, beltartalmat nem. Tehát hiába olcsó az a táp, ha üres. Cserébe a rizs jó a kutyának, nem véletlenül jellemző gyakorlat tenyésztők, munkakutyások körében a prémium táp és a főtt rizs vegyesen etetése.

Ebben az esetben a rizst nagyon alaposan meg kell főzni, jobban, mint az embernek, mert nagyon fel kell tárni a benne levő szénhidrátot, különben a rizs a széklettel együtt távozik, nem hasznosul - tette hozzá Wladár.

A csirke nem a kutya barátja

"Maci, aki 12 éves lesz májusban, rosszul tűri a csirkés/csirkelisztes cuccokat, konkrétan véresre marja magát a viszketéstől, ezért csak olyat veszek, amiben nincs, vagy alig van csirke" - írja egyik kollégánk, de több más megkérdezett kutyatartó kerüli a csirkehús etetését, nem véletlenül.

A baromfihús-allergia gyakori a kutyáknál, mert a baromfihúsban sok maradékanyag van, és ez bőrirritációt okoz. Lábrágás, a fülkagyló belső felületének kipirulása lehetnek a tünetek, tíz kutyából kettő szenved ettől - tudtuk meg Wladártól.

Mi van a tápban?

Az állateledelekben az állati eredetű nyersanyagok vágóhídi állatokból származnak, és csak olyan állatból, amelyet a hatósági állatorvos emberi fogyasztásra alkalmasnak minősített. A felhasználható állati részeket EU-rendelet szabályozza. Jellemzően használnak az állateledelekhez belsőségeket és az élelmiszergyártás során keletkezett felesleget: például ami a halból filézés után megmarad - oszlatta el a dögkutakról elhordott kutyaeledel-alapanyagok hiedelmét Szórádi Gyöngyi, a Magyar Állateledel Egyesülés főtitkára.

"Figyelni kell amúgy, mert ugyanattól a gyártótól kipróbáltam egyszer a birkás verziót (hogy hurrá, változatosság!), de szegény kutya durván kirágta a lábát. Kiderült, hogy körülbelül 7 százalék volt abban a birka, és a nagyja csirkeliszt volt, pfff. A marhás az okés, abban elég kevés csirke van (5 százalék körül talán)." Kollégánk példáján is látszik, a marhás tápban éppen lehet csirke is, hiszen az nem marhatáp, hanem táp marhával, és az élelmiszeriparban ez a két fogalom drámaian különbözik egymástól.

A fogyasztók általában nem tudják, mit jelent a birkás, birkában gazdag és hasonló fogalmak egy állateledel címkéjén, pedig a különbségek jelentősek - derült ki a Magyar Állateledel Egyesülés tájékoztatójából.

Van negyven-ötvenféle táp, ebből nehéz a legjobbat kiválasztani, de általában a drágább jobb, és érdemes a fehérje-, hús- és szójatartalmat ellenőrizni (ez azért nehéz, mert a szójatartalom feltüntetése nem kötelező, cserébe a szójamentes fogalom használható, és létezik is a kutyaeledelek világában, tehát aki nem akar szóját etetni, keressen szójamentes tápot), vagy az említett allergia esetén - vagy akár bármilyen esetben - figyelni a csirkehúsra is. Egy olvasónknak a tenyésztő "azt mondta, hogy vegyünk bármilyen jó minőségű tápot, csak olyat ne, amelyet a tévében is látunk. Attól állítólag felfordulnak gyorsan."

A nyerskoszt kérdése

Pont a nehezen kibogarászható tápminőségek miatt egyre több gazda ad nyers húst és zöldséget a kutyának, ami körülményes - a friss alapanyag miatt rendszeresen be kell vásárolni, hűtőben tárolni, darabolni -, lakásban etetve különösen macerás, de jó minőségű húsforrás esetén legalább pontosan látszik, mit eszik a kutya. A tapasztalatok azt mutatják, a kutyák ragyogó formába kerülnek tőle, ami nem csoda, hiszen a természetes táplálékukhoz ez áll a legközelebb, sőt lényegében ez a természetes táplálékuk.

"A jó minőségű nyers hússal etetés nem okoz semmilyen problémát a kutyának, de van, amelyik nem szereti annyira. A sertést, vadhúst főzni kell, a marhát, nyulat és a baromfit lehet nyersen adni" - tudtuk meg Wladártól.

Az étel jutalom, nem játék

"A gazda, a falkavezér eszik először, nem eszünk együtt a kutyával. A természet ezt jól megalkotta, de mi emberek elszúrjuk. A kutyának meg van határozva, mikor kap enni és mit, és ezt a rendszert igyekezzünk betartani. Mindig ugyanabban az időpontban kapja, és ha nem eszi meg öt percig, a következő napon ugyanaddig az időpontig nincs evés.

Pont olyan ez, mint hogy én megyek ki az ajtón először, akkor játszunk, amikor én odahívom, nem amikor ő provokál, mert így lehet megőrizni a tekintélyt, a kutya így fog működni, így lesz behívható, tiltható minden körülmények között. Ez a kutya érdeke, így nem veszik el, nem üti el az autó, nem zabál fel mérget. Például van kutya, amelyik nem engedi, hogy elvegye a gazda az ételét, félti, védi, bizalmatlan. Ez nem normális viselkedés egy kutya irányából a gazda felé, hanem súlyos probléma, amit kezelni kell" - tudtuk meg Rózsa Róbert kutyaoktatótól.

A jutalomfalatot sem azért adom neki, mert olyan aranyos vagy szép, hanem azért meg kell dolgoznia. Ha a gazda hazaér, és a felugráló, hisztiző kutyának ad falatot, azzal megdicséri, és a kutya fel fog ugrálni, mert erre a viselkedésre jutalmazott rá. Ilyenkor célszerű megvárni, amíg a kutya lenyugszik, és akkor adni neki, akkor azt tanulja, ha megérkezik a gazda, és ő türelmes, akkor kap falatot. A munka nélkül adott jutalomfalatozással és az egész nap telehagyott etetőtállal pont azt az eszközt veszítem el, amivel a kutyát tanítani, motiválni tudom. Biztos van olyan kutya, amelyik működik tanítás, jutalomfalattal motiválás nélkül, én eddig eggyel találkoztam - ábrándítja ki a jutalomfalat-ipar rajongóit Rózsa.

Finnyás kutya nemigen létezik, én eddig egy-kettővel találkoztam. Amikor a kutya válogat, akkor az esetek 90 százalékban a gazda a hunyó, aki amikor a kutya nem eszi meg az ételt, valami mással kínálja, és ezt a kutya villámgyorsan megtanulja, kihasználja. Nem ette meg, akkor nem ette meg, majd másnap vagy harmadnap, amikor ismét elé teszik, megeszi, semmi baja nem lesz pár nap koplalástól - tette hozzá.

http://www.origo.hu/tafelspicc/kozelet/20130412-a-kutya-helyes-etetese.html