A kisállatpraxisban igen gyakori vendég az a kutyus, akinek gondja támad a mozgással, fáj a háta. Ennek oka több féle lehet, most csak a leggyakoribb szerzett gerincbetegségekről esik szó. A gerincet csigolyák alkotják, amelyek merev csontos képletek, a gerinc rugalmasságáért és hajlékonyságáért, pedig a csigolya testeket összekötő porckorongok felelősek. Így együtt egy hihetetlen rugalmas, ám annál érzékenyebb egységet alkotnak.  Mind a csigolya, mind a porckorong megbetegedhet, mozgásszervi tüneteket okozva. A csigolyák közötti porckorongok betegsége igen gyakran jelentkezik idős és fiatal kutyában egyaránt. A porc a gerincre irányuló erőket rugalmasan felfogja, illetve mozgékonnyá teszi az egyébként merev csigolyaegyüttest. Ha a porckorong elfajul (meszesedik, rideggé válik), elmozdulásával nyomja a gerincvelőt, ami mozgászavarhoz, bénuláshoz vezethet. Hosszú testű, rövid lábú kutyafajtáknál, pl. tacskó, basset hound, skót terrier, pincsik, stb. a betegség már igen korán, akár 2-3 évesen is jelentkezhet, hiszen a gerincre irányuló terhelés mindig jóval nagyobb. A tünetek az elváltozás lokalizációjától és súlyosságától függnek. Enyhébb esetekben a kutyus mozgása kötöttebbé válik, reggel nehezebben kel fel a helyéről vagy nem szívesen mozgatja a fejét. Sokszor csak azt veszi észre a gazdi, hogy a vidáman játszó ugráló kutyusa hirtelen felsír, abbahagyja a mozgást és testét mereven, púposan tartva, kérdően, kétségbeesve néz a gazdira. Pihentetés után a fájdalom el is múlhat, de súlyosabb esetben le is bénulhat az állat. Alkalmanként csak hátsó láb gyengeséget, hátsó testfél kidőlést tapasztalunk, ami idővel gyakoribbá válik, súlyosbodik, és végül teljes bénuláshoz vezet. Természetesen a genetikai sajátosságok nagyban hozzájárulnak a betegség kialakulásához. Egyes nagytestű kutyafajtáknál (pl. dobermann, boxer, rottweiler) igen gyakori a nyakcsigolyák öröklött instabilitása, amihez ha hozzátársul a porckorongok elmeszesedése vagy a csigolyatesteken képződő nyúlványok nyomó hatása, esetleg az összekötő szalagok kóros megvastagodása, kialakul a Wobbler-szindróma. Ebben az esetben az állat leszegett fejjel jár, nem szívesen mozgatja a fejét, tipeg a mellső lábaival, és gyakran lefekvéskor is fájdalmat jelez. Ha ezek közül a tünetek közül bármelyiket tapasztalják az állatukon, azonnal állatorvoshoz kell vinni, hiszen nemcsak a fellépő fájdalmat kell minél hamarabb csillapítani, hanem az időben elkezdett kezeléssel megelőzhetik a teljes lebénulást. FIGYELEM! Ne gyógyszerezze otthon önkényesen a gazdi az állatát az állatorvos megkérdezése nélkül, hiszen nagyon sok emberi fájdalomcsillapító, pl. cataflam hatóanyaga méreg a kutya szervezetének, és már pár szem beadása halált okozhat az állatnak. A csigolyák is képesek eltorzulni, megbetegedni. Különböző okokból (genetikai háttér, erőbehatások) a csigolyák testén csontnövedékek alakulnak ki az egymás melletti csigolyákat összekötő szalagok tapadási helyén. Ez a csigolyákat merevvé teszi. A növedék sértheti a gerincvelőből kilépő idegeket, mozgásszervi tüneteket okozva. Keletkezésében meghatározó szerepet játszik a porckorongok elfajulása. Ezen okból kialakuló merevebb, nehezebb mozgathatóság miatt nagyobb erő hat a gerincre, és végül kialakulnak a csontkinövések. Annál gyakrabban jelentkezik a betegség, minél idősebb az állat. Minden fajtában előfordul a betegség, de a nagytestűeknél (pl. boxer) a leggyakoribb. A csontosodás olyan mértéket ölthet, hogy a gerinc teljesen elveszti a rugalmasságát, kialakul az ún. bambuszgerinc. A RTG felvételek egyértelműen bizonyítják az elváltozást, de sok esetben nem magyarázzák a tüneteket! Hiszen az elváltozás az esetek többségében tünetmentes; az állat gerincén kialakulnak ezen elváltozások, anélkül, hogy az állat fájdalmat jelezne.  Fájdalom esetén a kötött járás, a mozgás kerülése és a hátsó testfél bénulása társulhat. Kezeléskor a fájdalomcsillapítás az elsődleges, amit nálunk alkalmazott mágnes-terápiával, illetve fizióterápiával egészítünk ki.
http://www.allatpatika.hu/cikkek/31-ha-a-kutyanak-faj-a-hata.html?catid=37%3Akutyak