Egy férfi meg a kutyája sétálnak egy úton. A férfi élvezi a tájat, mikor
ráébred, Ő már halott...

Emlékezett arra, mikor haldoklott és akkor hirtelen az is beugrott neki,
hogy a mellette sétáló kutyus is évek óta halott volt.

Azon kezdett el gondolkozni, vajon hova viszi őket az út, amin sétálgatnak.

Egy idő után elértek egy magas, fehér falhoz. Drága márványnak tűnt. Hosszú
sétány vezetett fel a domb tetejére, ahol egy magas boltív húzódott,
ragyogva a napsütésben.

Nehéz elfogadni, mi a világot jelentette nemrég,
Az mára nem más, mint féltve őrzött emlék.
Hiányodat elviselni nem megy olyan könnyen,
Akárhányszor Rád gondolok, kicsordul a könnyem...

Ha egy könnycsepp legördül az arcomon,csak azért van,mert HIÁNYZOL NAGYON!!!

Elmentél tőlünk a csillagok felé,
Aranyló csillámpor hull már a lábaid elé
Arcomat könny mossa,mert nem vagy már többé
De szívemben EMLÉKED ÉLNI FOG ÖRÖKKÉ!!!

"Mikor az angyalok a mennybe költöztek,
a kutyákat hagyták maguk helyett a földön, hogy vigyázzanak ránk...."

"A macska azért ül az öledbe, mert ott melegebb van, a kutya azért, mert szeret."

"Minél több embert ismerek meg, annál jobban szeretem a kutyámat."

"Egy kutyának nem kell luxusautó, se hatalmas ház, se drága ruhák. Beéri egy útszéli talált bottal. Lehetsz gazdag vagy szegény, buta vagy okos, agyafúrt vagy tökkelütött a kutyádnak mindegy. Ő csak szeretet kér és ad.

Nélkülük nem lennék önmagam:
Ők a másik szem,mely átlát a felhőkön,a másik fül,mely a szél zúgásán is túl hall.Egy kis rész belőlem,amely a tengerig elér.Ahogy a lábaimnál pihennek,amint a legkisebb mosolyomra farkcsóválással válaszolnak,s a fájdalmas pillantás,ha nélkülük indulok el,ezerszer elmondták már,hogy egyedül értem élnek.(Talán bele is betegszenek az aggodalomba,amikor nincsenek velem,hogy gondoskodjanak rólam.)Amikor rossz vagyok,könnyen megbocsájtanak.Amikor mérges vagyok,addig mókáznak,míg meg nem nevetettnek.Ha boldog vagyok,gondtalan örülnek ők is.Ha bolond vagyok nem neheztelnek érte.Amikor elégedett vagyok,ők büszkék magukra.Nélkülük nem lennék önmagam.Velük erőm teljében vagyok.Ők maguk a hűség.Általuk tanultam meg,mi az odaadás.Általuk ismertem meg a titkos nyugalmat és békességet.Megtanítottak figyelni olyan dolgokra,amelyeket korábban észre sem vettem.Amikor térdemre teszik a fejüket,elmúlnak az emberi fájdalmaim.Ha mellettem vannak,megvédenek a sötétségtől és a világ más ismertlen dolgaitól.Megigérték,hogy várni fognak rám....akármeddig....akárhol-ha szükségem lesz rájuk.És én tudom,hogy szükségem lesz-ahogy mindig is volt.

Ezen a napon minden más

Újra mélyen érint meg a gyász

Nincs már velünk együtt

Kit ismertünk vagy szerettünk

Ma lélekben újra együtt lehetünk.

Eszembe jutnak az együtt töltött napok

Fülemben újra megcsendült a hangod

Szinte látom minden mozdulatod

Nem is tudhatod, mennyire váj hiányod.

Gyertyákat gyújtunk és mécseseket

Ezek a fények világítsanak Neked

Örök világosságban, békességben nyugodj

Drága kiskutyám én mindég veled vagyok,

Soha el nem felejtünk, biztosan Tudod!